Analízis részlegünk gyakornoka, Takács Donát tavaly nyári gyakorlata után visszatért az eConhoz; ennek kapcsán kérdeztük az elmúlt év kihívásairól, sikereiről és jövőbeli terveiről.

Már tavaly nyáron is az eCon-nál töltötted a kötelező nyári gyakorlatodat, és idén újra visszatértél a céghez – hol hallottál rólunk először? Miért jelentkeztél az eCon-hoz?

Az eConról először az BSc-s kötelező szakmai gyakorlat kapcsán hallottam a BME Műszaki Mechanikai Tanszékén. Akkoriban a mechatronikai mérnöki BSc gépészeti modellezés specializációján tanultam, és felkeltette az érdeklődésemet, hogy a specializációmhoz nagyon jól illeszkedik az eCon analízis részlegének munkája. Úgy gondoltam, hogy ha itt végezném a szakmai gyakorlatomat, első kézből megtapasztalhatom, milyen az iparban összetett mérnöki számításokkal, szimulációkkal foglalkozni. Ez kifejezetten érdekelt, hiszen a specializációmat is azért választottam, mert foglalkoztatott ez a terület. Nagyon jó tapasztalatokat szereztem az eConnál, és sokat segített az itt töltött hat hét abban a döntésben, hogy utána a BME angol nyelvű Mechanical Engineering Modelling (gépészeti modellező mérnöki) MSc-jét válasszam a továbbtanulásnál.

Miben más az idei gyakornokság a tavalyitól? Miben tudtál fejlődni az elmúlt 1 év alatt?

Idén nyáron már rendes gyakornokként, határozatlan időre kezdtem újra dolgozni a cégnél. Az eddig eltelt egy év alatt úgy érzem, sokat fejlődtem szakmailag. Szakdolgozatot írtam az MM Tanszéken Dr. Hénap Gábornál jelenleg is kutatott modern végeselemes módszerek témájában (izogeometrikus analízis), ami tárgyi tudásban, szemléletmódban is sokat adott, és persze pusztán a feladat mérete miatt is más jellegű volt, mint az addigi egyetemi feladatok.

Illetve természetesen elvégeztem két félévet az egyetemen, itt több olyan szabadon választható tárgyat is felvettem, amikkel az általános modellezői szemléletmódot akartam tágítani: numerikus termikus szimulációkat, gépi tanulást és mesterséges intelligenciát, de geodéziát és urbanisztikát is tanultam a kötelező modellező tantervben foglaltakon túl. Az egyetemi oktatásban való részvétel során sok apró döntést kell hozni, hogy milyen irányba haladjon az ember: szerintem ehhez is sok segítséget nyújt a szakmai gyakorlat olyan módon, hogy betekintést ad az egyetemi tudásanyag ipari alkalmazhatóságába.

Milyen projekteken, feladatokon dolgoztál nálunk?

Tavaly fémek kisciklusú kifáradási modelljeit vizsgáltam, számos különböző modellt hasonlítottam össze elméleti és alkalmazhatósági szempontból, valamint ezek alapján méréseket előkészítő szimulációkat végeztem, értékeltem ki. Érdekes volt látni, hogy ugyanarra a problémára milyen különböző megoldások találhatóak a szakirodalomban: nem elegendő egy megközelítést ismerni ahhoz, hogy teljes képet kapjunk. Idén egy kompozit alkatrészek gyártás-optimalizációjával, költségbecslésével kapcsolatos projektben veszek részt, ahol gyakorlatias műszaki, de gyakran meglepően elméleti matematikai feladatokat is meg kell oldani. Mindkét projekt remek kihívásokat rejt, melyek megoldásai a gyakorlatban is hasznosíthatóak.

A Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank közös kutatási pályázatán hallgatótársaddal megnyertetek egy kategóriát. Mi volt a feladatotok a kategóriában? Milyen munkával pályáztatok a kiírásra?

Hallgatótársammal, Gyenge Ákossal „Az okosvárosok és a fenntartható életmód” kategóriában adtunk be egy pályaművet. Ez egy átfogó tanulmány volt, melyben öt főbb, általunk meghatározott területen (közlekedés/logisztika, állampolgári kapcsolatok/digitális jólét, környezetvédelem, szociális rendszerek és általános infrastruktúra) tekintettük át a modern technológia és az urbanisztika közös megoldásait és azok fenntarthatósági vetületeit. Ez részben meglévő, a szakirodalomban fellelhető megoldásokat jelentett, de javasoltunk saját, újszerű műszaki megoldásokat is, melyekkel ökológiai és szociális szempontból is fenntartható módon tehető jobbá a városok lakóinak élete.

Azért tartottam különösen izgalmasnak a témát, mert a technológia és a modern ember szoros kapcsolatát vizsgálta számos szempontból: a várostervezés során egy mérnöki megoldásnak gyakran azonnali és kézzelfogható társadalmi hatásai vannak, melyek ráadásul sok esetben hosszú ideig velünk maradnak az épített környezetünkben. Bár kissé távolinak tűnhet a téma a szűken vett szakterületemtől, bizonyos szempontból tulajdonképpen a városok a benne élő emberekkel is egy összetett rendszert alkotnak: egy modellező mérnök pedig gyakran változatos, komplex rendszerek összefüggéseit vizsgálja, és keres benne megoldásokat. Örülnék, ha egyszer a munkánk eredményének egy részét a gyakorlatban is alkalmaznák majd.

Ezen kívül milyen további projektben, feladatokban vettél részt eddig az egyetemi éveid alatt?

A fentebb említett szakdolgozatomból TDK is született, mellyel második helyet értem el, és továbbjutottam a 2021 tavaszán megrendezésre kerülő OTDK-ra is.

Emellett kifejezetten foglalkoztat az űrtevékenység, a BME Kozmosz Körének alapító és vezetőségi tagja vagyok már évek óta. Ennek kapcsán kerültem be a BME-n fejlesztett második magyar műhold, a SMOG-P csapatába is, ahol a világon egyedülálló műhold méréseit dolgozhattam fel. A Föld körüli pályán a műhold által ezekben a percekben is végzett rádiófrekvenciás mérések célja, hogy felderítse a bolygónk körüli rádiófrekvenciás zajt („rádiószmogot”), mely a Földön működő távközlési szolgáltatásokból származik. Ezekre a nyers adatokra egy matematikai modellt illesztettem, és saját fejlesztésű programmal értékeltem ki, majd ábrázoltam az adathalmazt hagyományos térképi vetületen: ennek eredménye lett az első olyan térkép, amin látható az emberiség jelenlegi legjobb becslése arra, hogy hol mennyi felesleges rádióadást sugározunk ki az űrbe. Ezen túl a műhold hőtani állapotát is monitoroztam, és ütemeztem különféle méréseket, melyekkel később validálni lehet majd a tervezés során készült hőtani modelleket.

Nagyon különlegesnek találom ezt a projektet, hiszen egy műhold igen fejlett technológiai megoldásokat tartalmaz (ez a világ legkisebb működő műholdja), a fedélzetén szélsőségesek a körülmények, a mért adatok megszerzését pedig korlátozza, hogy lényegében több száz kilométerre van tőlünk a mérést végző eszköz. A rádiószmog-térképhez szükséges adatok feldolgozása is sokrétű: orbitális mechanika, rádióhullám-terjedés, statisztika ismerete is szükséges hozzá, és a geodéziai tanulmányaimnak is hasznát tudtam venni.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Milyen területen szeretnél elhelyezkedni?

Szeretném kihasználni az egyetem adta lehetőségeket, hogy egy biztos alapom legyen a későbbi tevékenységeimhez, így jelenleg elsődlegesen a mesterképzésemre koncentrálok. A jövőben valamilyen ipari K+F területen szeretnék elhelyezkedni, ahol változatos problémák megoldásán dolgozhatok.